Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


IDÉZETEK.

A BARÁTSÁG!

Mi a barátság
Kérdezem én
Kinek barátja
Boldogan él.
A barátság egy szó, mely többet ér az életnél.
A barátság egy érzés, mely örökké él.
A barátságot nem lehet leírni se elképzelni.
Egy érzés mely leírhatatlan s megfoghatatlan is.
Ha barátod van
Rá számíthatsz
Segít neked,
S te is segíthetsz.
A barátság egy fogalom melyet
Megfogalmazni nem lehet.
Mely örökké él,
És végig kísér.

 SZERETLEK

 

 

SZERETETTEL

 

Szerencsés a világ,
Hogy létezel...Hogy létezik
a hangod, a mosolyod.
Az emlékeid és a céljaid- mindaz,
mi megnevettet és dalra fakaszt.
A világnak szüksége van tehetségedre,
mindarra az ajándékra,
amelyet TE adhatsz.
Tudom, néha könnyebb megállni
- megtartani az álmokat jobb napokra,
vagy elrejteni a tehetséget,
ahelyett hogy hagynánk ragyogni.
De tudd, hogy nem véletlenül
kaptad a tehetségedet
és az álmaidat.
És ha nem osztod meg másokkal,
ki fogja megtenni helyetted?
Legyél BÁTOR! Hallgass a SZÍVEDRE
és kövesd azt,ami örömet okoz neked!
Adj nagylelkűen másoknak
azokból a dolgokból, amiktől EGYEDI vagy!
Mert a világnak szüksége van Rád...
azért, AKI vagy."

 


Gyönyörű az élet, bár néha nem értem.
Vannak percei, mit nem kéne megélnem.
Én tehetek róla? Lehet, hogy igen,
de sok mindenről nem, ezt szívemből hiszem!
Az enyémben volt minden, szép és varázslatos,
pokoli, gyötrelmes, s néha iszonyatos.
Kaptam benne vágyat, szeretetet, álmot,
néha elfeledném az összes valóságot!
Sokszor volt fájó, csúfos az egész,
de talán most a rossz a múlt ködébe vész.
Most talán már jó lesz, minden pillanat,
valóra válhat egy meseszép gondolat.
Így kell már lennie! Elég volt a rosszból,
a félelmekkel teli, pokoli napokból!
Nem vagyok öreg, még, annyi minden várhat,
meg kellene érnem a rám váró csodákat!
Nem tudom, mi jön még, de szeretnék élni,
boldogan, vidáman szépeket megérni.

 

 
 

"Soha ne légy szomorú, ha a valóság túl rideg,
s ne keseredj el, ha nem találod helyed.
A valós élet olyan, mint a csörgedező patak,
előfordul néha, hogy nehezebben halad.

 


Ha nem találod céljaid, ne gyötörd magad,
idővel majd alakul, mi e percben csak gondolat.
Kérdezhetnéd, miért élünk, de senki nincs, ki választ ad,
minden napunk küzdelem, mely mindhalálig megmarad.
Ha csalódott vagy, s úgy érzed, hogy minden hullám összecsap,
gondolj bele, mennyi ember vállalná sorsodat.
Mindig csak a jóra figyelj, s hibáidat elfeledd,
ha önmagadat elfogadod, könnyebb lesz az életed.
Ha nem látod a fényt, a Napot, nyisd ki jobban a szemed,
gondjaid közt tartogat még csodákat az életed.
Mindig csak a mának élj, s az örök szabályt ne feledd:
A holnap mindig tiszta, mivel nem szennyezi semmi tett."

 

 

 

 

 

 

Az élet nem egyenes, jól belátható folyosó, melyen felszabadultan, akadálytalanul vonulhatunk végig, hanem ösvények labirintusa, melyen át hosszan tartó és bajos kutatással kell meglelni az utat, s eközben időről időre zsákutcába jutunk. Ám ha van hitünk, mindig megnyílik előttünk egy ajtó - talán nem pont az, amelyikre mi számítottunk, de mindenképpen olyan, mely mögött a helyes út vár ránk.

 

 

 

 

 

Csak olyat mondj, amit valóban úgy is gondolsz. Az élet rövid, nem szabad tönkretenned azzal, hogy folyton a következményeken aggódsz. Teljes, intenzív és boldog életet kell élned, akár egy nyitott könyv, amely elérhető bárkinek, aki bele akar olvasni.

 

 

 

 

 

Jó annak akit szeretnek, aki hiányzik valakinek.
Akit gyakran hívnak, akit sokszor keresnek.
Aki még félig másban él, akiben nem céltalan a remény.
Aki tudja, várják valahol, akit valaki szelíden átkarol.
Aki élhet egy másik emberért,
Akinek nem kell sírnia egy másik emberért.
Akinek nem kell sírnia egy apró kis támaszért,
Akiben nem kételkednek soha,
Aki megnyugodhat, ha távol is otthona.
Aki igazat mond és van aki elhiszi,
Aki megóvja, s kiben újra megtanulhat élni!!
Van, aki könnyen kapja meg azt akit szeret, van aki sír és szenved. Van aki könnyek nélkül tud feledni, s van aki meghal mert igazán tud szeretni !

 

Addig szép az élet, amíg nem ismered,

 


Míg vállad nem hord terhet.
Míg az arcodon örök mosolyt fakaszt,
Míg nem érzel mást csak ifjú tavaszt.
A múltba nézni mindig fáj,
Valamit mindig tehetünk,
De az emlék tovaszáll, és
Könnyes lesz a szemünk.
Nem elég a jóra vágyni, a jót akarni kell,
Nem elég akarni, érte tenni kell

 

 

Bár lennénk...

 

Bár lennénk mindig tudatlan gyermekek,
kiket csupán a szeretet vezérel,
s felfedezhetnénk azt az életet,
mikor az ember nem csak a szemével,
de szívével látja ezt a szép világot.
Örül a szépnek és örül minden jónak,
s nem hajszol kétes gazdagságot,
örülni tud egy mosolynak, egy szónak.

Bár lennénk mindig tudatlan gyermekek,
kik nem keresik mindenben a rosszat.
Csak végig játsszák ezt az életet,
és ellenállnak bűnnek és gonosznak.
Mert a gyermek csak boldogságra vágyik,
csak azt teszi, miből öröm fakad,
nem bírál, nem ítél, hogy milyen a másik.
Amilyen vagy olyannak elfogad.

Bár lennénk mindig tudatlan gyermekek,
mert szebben él, ki hibát nem keres!
Ki elfogad, annak könnyebb lehet,
s csak egy a lényeg: őszintén szeress!
A szíved add, s mosoly legyen az ára,
- olvadjon fel a lelkünkben a jég -
ne vágyj sivár pénzre és gazdagságra,
boldogság, bőség a szíved lakja rég.

 

 

 

 

 

 

Ha...

  Ha mosolyt látok az arcodon
az a legszebb pillanatom,
mert az öröm beléd költözött,
a legszebb képét tükrözöd.

Ha könnyt látok a szemedben
tudom valami összetört, kegyetlen.
S addig érzem veled fájdalmamat,
míg hangosan nevetni nem hallak.

Ha lecsukódnak szemeid
saját világodban éled szép perceid,
s nekem ez a legnagyobb csoda,
hogy én is ott lehetek álmodban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szív

 

 

Szeretni valakit,
Vagy csak szeretve lenni?
Ha a szívünkkel játszunk
Úgysem nyerhet senki.

Tartsuk meg magunknak,
Dobogjon csak nekünk,
Hátha attól mégis
Boldogabbak leszünk.

Vagy adjuk oda másnak,
Hogy darabokra törje,
Hogy a darabokból újra,
Egy szívet rakjuk össze.

Vagy amit akarunk,
Csak legyen újra egyben.
Hadd higgyük azt,
Hogy megint minden rendben!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nevet a szeretet boldog, mert szerethet.

 

 

 

 

Ne kérdezd, miért szeretlek,
Csak hagyd, hogy szeresselek,

Nem is szeret, aki gyáván szeret
Mert szeretni csak bátran lehet,

Szeretetre nem mondunk, nemet
Adjunk, még több szeretetet

a szeretet a jó szándék
a legszebb ajándék

Nem kérünk cserébe mást
Csak szeretetet viszonzást

Az élet üres lenne érzelmeink nélkül
és értelmét vesztené, végül

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy kis csillag!

 

Sötét égen vándoroltam,
éjszakának rabja voltam
egyszer aztán feljött a nap,
mert megláttam mosolyodat
szabad lettem, szárnyra keltem.
már nem bolyongok a végtelenben
földre szálltam egyik éjjel,
mert te hívtál, hozzád tértem
most veled vagyok, benned élek,
szíveddel együtt zenélek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Este van.

 

 

 

Este van!
A hold szépen mosolyog.
Mellette a sok ezer csillag,
oly fényesen ragyog.

Kis szobámban egyedül vagyok,
de mindig csak rád gondolok.
Esti imámba foglalom neved,
mert nagyon szeretlek téged!

A sorsot kérem, adja meg neked,
hogy boldog legyen az életed.
Álmod is legyen való,
benne igazzá minden szó.

Neked csak a szeretet virága nyíljon.
Reád mindig angyal vigyázzon.
Ha utad e virágoskerten át vezet,
Akkor se feledd: Van egy szív,
mely Téged őszintén szeret!

 

 

 

 

 

Ha megkérdeznéd!!!

 

 

 

 

Ha megkérdeznéd te,
hogy miért én
vagyok a tiéd?
Én megmondom!
Azért, mert nagyon
szeretlek.
Nélküled üres
lenne az életem.
Melletted boldog vagyok.
Melletted leperegnek
a napok.
Nagyon jó veled,
Szeretem a tested.
Szeretem mikor
rám mosolyogsz,
Szeretem, hogy
a tiéd vagyok.
Örülök, hogy a te
barátnőd lehetek.
Szeretném majd,
ha érted mindent
megtehetek.
Nagyon szeretlek
és imádlak, akarlak
örökre magamnak és
kívánlak minden percben.
És minden pillanatban
csak te jársz az eszemben.

 

 SZERELMES IDÉZETEK.

SZERELEM

 

Mondd, hányszor kéne hogy mondjam neved
Hogy megint nézhessem a szemed
Hogy simíthassam arcod
Mondd, meddig kell még tartson?

Az, hogy nem lehetek veled
Hogy nem foghatom meg a kezed
Hogy mindig sírva alszom el
Ez meddig tart még? Mondd el.

Meddig várjak még a boldogságra?
Meddig rád, vagy másra?
Meddig érezzem még a szerelmed?
Kérlek ezt mondd meg nekem.

Mondd el végre,
Mondd, hogy mindez megérte
Hogy eddig vártam rád
S mindig csak miattad ért vád.

Mondd el végre,
Vagy csak nézz fel az égre
Én onnan nézek rád
S még most is hiszem, hogy megérte várni rád.

 

 

 

Édesemnek

Röpke boldogságot adtál nekem,
azt a pár órát nem feledem!
Megtanítottál újra nevetni,
s nekem is sikerült téged megnevettetni!
Örültem, hogy kicsit boldognak látlak,
a sok gondod, bánatod kis időre
feledéssé válltak!
Ennyi kedvességet, szeretetet nagyon
rég nem kaptam,
ugyan ezt csókjaimmal visszaadtam!
Lebegtem a boldogságban végre,
de éreztem mindjárt itt is a vége!
Rózsáidat lepréselve elteszem félre
csókjaidat, ölelésed nem feledem még se!
Nem tudom meddig tart szerelmem,
de nagyon soká ahogy magam ismerem!
Saját magam voltam az ellenségem,
butaságommal szétromboltam reményem!
Bocsánatot nem várhatok már soha,
ítélkezéshez szivedben érzéseidnek
van joga!
Bocsáss meg kérlek, megbűnhödtem mindenért,
tudom szívedből kiöltem a szeretetet
mindezért!
Nem akartam érzéseid tönkre tenni,
a múltat nem lehet elfeledni!
Remélem egyszer megenyhül még a szíved,
akkor még ici-pici helyet kérek!
Érzéseid tudom neked is voltak,
de a haragot, önfejűséget teszed
inkább elém!
Fogod-e másnak mondani Huncutka,
mert én biztos nem, hogy Majmocska!
Lecsukom a szemem és itt látlak megint,
kinyitom és rájövök ez csak önsanyargató kín!
Tiszta szívből kivánom megtaláld a párod,
hátha boldogság-szeretet vár ott!
Hidd el minden hibámmal, de imádlak,
arcomon most lepergő könnyekkel
visszavárlak!

 

 

 

Szerelem ahogy tetszik

Szépséged csak hullám
Szerelem az áradat
Amikor téged meglátlak
Ez az, ami elragad

Ha a napfény süt le rád
Fényesebb fényként ragyogsz
Remélem az égboltunk,
Miattad lesz napos

Mosolyod, ha rám ragyog
Elűzi a bánatot
S boldogság jön helyébe
Mindenki örömére.

 

 

 

Te vagy nekem az az egy,
a világ, a minden, az élet,
Eddig voltak bennem kételyek,
de már nem félek.
Hinnem kell benned,
bennünk, a szerelmünkben,
Nem lehet olyan gonosz a sors,
hogy elvegyen tőlem.
Tudom, hogy csak veled vagyok az a lány,
aki lenni akarok,
Ha megkérdeznéd tőlem,
ezt felelném:
SZERETLEK ÉS ÖRÖKRE VELED MARADOK!

 

 

Amikor tudod, hogy nem jön, de mégis várod
Amikor tudod, hogy kár volt, mégse bánod,
Amikor érzed, hogy hevesebben dobog a szíved,
Amikor érzed, hogy érte remeg a két kezed,
Amikor várod, hogy eljöjjön a pillanat,
Amikor várod, hogy odaadhasd önmagad,
Amikor vágyod ölelését s csókjait,
Amikor vágyod hangját és szavait,
Amikor néznéd mosolyát és két szemét,
Amikor néznéd, ahogy nyújtja a két kezét,
Amikor nem bírod már, kibuggyannak a szavak,
Amikor nem bírod már türtőztetni magad,
Amikor elhiszed, hogy erre volt szükséged,
Amikor elhiszed, hogy Ő is eleped érted,
Amikor megijedsz, de nem tudsz tenni ellene,
Amikor megijedsz, mert rossz lenne nélküle,
Amikor már aludnál és ébrednél is mellette,
Amikor már Önmagaddal harcolsz ellene,
Amikor rájössz, hogy mit sem ér a józan ész,
Amikor rájössz, hogy miért ne, hisz egyszer élsz,
Amikor világossá válik, hogy ez jó neked,
Amikor világossá válik, hogy megteszed,
Akkor vedd tudomásul, hogy igenis szereted!

 

 

 

Eddig mindig azt mondtam, hogy nem érdekel, ha nem törődsz velem, hogy az a sok fájdalom, amit okoztál, már kioltott bennem minden érzést irántad. De tegnap óta tudom, hogy ez nem így van. Őrülten szeretlek, és tudom, hogy szeretsz, és azt is tudom, hogy nem tudod kimutatni, csak ha melletted vagyok. De messze élünk egymástól, ez így nem mehet tovább. Én hiába akarlak szeretni téged, ha te nem hagyod. Fáj, hogy így kell vége lennie. Mindenáron be akartam bizonyítani, hogy a mi szerelmünk más, és hogy te is más vagy, mint a többi férfi. De te nem hagyod. Nem tudok mit tenni, nem tudok várni, nem akarok szenvedni, és legfőképp nem akarok felejteni.

 

 

Aki nem csak szavakkal szeret, hanem tettekkel is,
Akinek a számára én vagyok, a legféltetetebb kincs.
Akinek hiányzok, ha nem vagyok épp vele,
Akinek a szerelmének nincs semmi feltétele,
Aki ha meglát szíve nagyokat dobban,
Aki a fülembe súgja: téged szeretlek a legjobban,
Aki számára én vagyok a világ,
Aki nem hazudik azzal, hogy imád,
Akinek a mindene én vagyok,
Aki úgy szeret, hogy magam vagyok,
Akinek nem kell mellém semmi,
Aki az életemet szebbé teszi!

 

MAGÁNY.

 

 

 

 

 

Egyedül vagyok
 

Egyedül vagyok. Várom, hogy rám talál ő,

 

Aki majd nagyon fontos lesz nekem, aki nélkül

 

Nem tudok majd létezni,

 

 

 aki a világot jelenti majd nekem.

 

Az élet útján ahol szembe jön ő,

Ott figyel majd az angyal

 

 ki egymás karjaiba lök minket.

 

Egymásra talál majd két árva szív,

 

 kik örökre egymáséi lesznek.

 

Nyitott szemmel járok majd az úton,

és tárt karokkal várom hogy ölembe hulljon.
Forró csókkal olvad egybe testünk.
Soha nem engedjük hogy elváljanak újaink.
Megköszönjük az angyalkának, és megkérjük,
Hogy örökre vigyázzon ránk!

 

 

 

 

Egyenlőtlenségek

Amott van a világ-
És emitt vagyok én-
Választhatsz: a világ kell-
Vagy elég leszek én.
A világ:érdekes,
Szín, pompa, csillogás-
Minden, ami kellhet:
Szépség és ragyogás!
Én meg árva vagyok:
Üvölt az árvaság-
Egy galamb szállna hozzám,
De letörik az ág.

 

 FÁJDALOM.

 

 

 

Szívedet fojtóan mardossa a fájdalom,
Könnycsepp csordul végig bánatos arcodon.
Úgy érzed, egyedül vagy e barátságtalan világon,
súlyos lelki terhet cipelsz törékeny válladon.
Ajkad képtelen mosolyra görbülni,
szemed kékje elfelejtett vidámságot tükrözni.
Nehéz perceket gördített eléd az élet,
de hidd el, ezek csak erősítenek téged.
Minden probléma, melyen felülkerekedsz,
egyszer az életben előnyöddé lesz.
Jövődet oly zavarosan látod, mint a ködfátylat,
de meglátod, ezt idővel minden újabb nap eloszlat.
Nap követ majd napot, hét követ hetet,
szinte észrevétlenül enyhíti bánatos lelkedet.
De ha mindezek ellenére csüggedni támadna kedved,
legyen szívedben helye az én szívemnek.
Érezd, hogy ott vagyok veled még akkor is, ha fáj,
mert a barátság nem csak pipacsokkal teli táj.
Melletted leszek, ha szükséged van rám,
hisz azt szeretném, mindig légy vidám.
Sziklává teszlek, ha apró kavicsnak érzed magad,
tűzbe borítalak, ha szíved lángjai kialszanak.
Tengerré varázsollak, ha cseppecske vagy,
segítek neked, csak reményeidet el ne hagyd.

 

 

 

A fájdalom sokféleképpen jelentkezik. Egy kis szúrás, vagy égető érzés, a váratlan fájdalom, a mindennapok szokványos fájdalmai. És ott van az a fájdalom, amit nem nyelünk le, az a hatalmas nagy fájdalom, ami minden más érzést elnyom, feledteti a világ többi dolgát. A végén csak arra gondolunk, mennyire fáj, ami történt. Hogy hogy kezeljük a fájdalmat, az rajtunk áll: érzéstelenítünk, elhessegetjük, felvállaljuk, letagadjuk, de néhányunknak az a leghatásosabb gyógymód, ha valahogy átvergődünk rajta.

A tátongó szakadék szélére kerültél.
Úgy érzed, nincs menekvés.
De figyelj csak!
Léptek közelednek feléd, ismerős léptek.
Valaki szólongatva keres téged.
Figyelj.

 

 


Egy hét. Egy örökkévalóság annak, aki valóban boldogtalan. Annyira, minden porcikámmal, keresztül-kasul boldogtalan voltam, hogy egy hét alatt elfogyott az egész. A hajam is boldogtalan volt, a bőröm, az ágyam, még a ruháim is. Annyira tele voltam boldogtalansággal, hogy semmi sem létezett azon kívül. És amikor már nem létezik semmi más, akkor lassan megszűnik a boldogtalanság is, mert nincs semmi, amihez hasonlíthatnád. És akkor jön a teljes kimerültség. Aztán elmúlik az is. És lassan újraéled az ember.

Azt mondják, az idő gyógyít,
Hogy feledni is lehet -
A mosolyok s könnyek mégis, most is
Kínozzák a szívemet.

 

 

 

Olykor eleget szenvedünk ahhoz,
hogy jogunk legyen soha azt nem mondani:
- Nagyon-nagyon boldog vagyok.

A boldog ember szeretete olyan, hogy osztozni akar annak a boldogtalannak a szenvedésében, akit szeret. A boldogtalan szeretete olyan, hogy már az is örömmel tölti el, ha a szeretett lényt örömben tudja, anélkül, hogy részesülne ebben az

örömben, vagy akár óhajtana részesülni benne

Amikor gyötrődünk, álljunk egy még jobban gyötrődő mellé - mert nem csak rajta segítünk, hanem magunkon is.

 

 

 

 

 

A pozitív érzelmek jobban gyógyítanak, mint bármilyen csodacseppek. (...) Bebizonyosodott, hogy a betegségek mögött szellemi erő is van: gyűlölet, harag, keserűség. Betegek, mert hiányzik belőlük a derű és a szeretet gyógyító ereje

A tested dolgozik naphosszat,
a kezed megágyaz éjszakára,
a lelked fárad, sose pihen
és már te sem mosolyogsz.
De nem hibáztatlak
a fájdalmaimért.

Néha a fájdalom jobban érlel, mint a simogatás. És a szívtelenség megtapasztalása nyitja ki szívünket.

 

Amikor azt mondod: "Feladom!", gondolj arra, hogy ilyenkor másvalaki azt mondja: "Egek, micsoda lehetőség!"

 

 

 
 

 

Profilkép



Utolsó kép


Facebook

Elérhetőség

Balázs Zoltán

Salgótarján

SZAVAZZ!
Milyen legyen az oldal?

Szerkesztőség :

06 30/559-7055

parduc1@windowslive.com

INFORMÁCIÓ


PONTOS IDŐ


SZÁMLÁLÓ

Üdvözöllek látogató! Te már jártál itt alkalommal.

ÜZENŐFAL

Ne add fel az álmaidat és az ábrándjaidat! Ne engedd, hogy az élet elvágja a zsineged, mielőtt fölorsóznád azokat az álmokat... tartsd feszesen... és orsózz... ne add fel... kapaszkodj bele a hálóba... s ha a már benne lévő álmok kiszökkennének, ugorj a vízbe és ússzál utánuk az életed kockáztatásával is... de ne engedd őket elszökni!


Levelezőlista




Archívum

Naptár
<< Június >>
<< 2017 >>
Ke Sze Csü Szo Va
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30    


Statisztika

Online: 1
Összes: 77583
Hónap: 512
Nap: 17